Nyhavn, Copenhagen
Countries,  Denmark,  Travel

Winter City Break in Copenhagen – Day 1

Nyhavn, Copenhagen

Flying to Copenhagen for a long weekend was a very spontaneous idea. Will and I wanted to get away from the big city for a few days, so we asked Skyscanner for advice. We only had two criteria: cheap return flights, and a destination neither of us had visited before. That’s how we ended up picking Copenhagen (the truth is: I’ve been to Copenhagen for a half day visit when I was around 15, but a massive gay pride was taking place that day, so I don’t really remember anything else from the city).

A koppenhágai hosszú hétvége meglehetősen spontán ötlet volt. Will és én szerettünk volna kicsit kiszabadulni a londoni mókuskerékből, így hát megkérdeztük a Skyscannert, hogy mit ajánl. Olyan helyet szerettünk volna, ahova olcsó eljutni és egyikünk sem volt még ott. Így esett a választás Koppenhágára (na jó, igazából én már voltam egyszer, 15 évesen kb. fél nap erejéig, és azalatt is az egész városban melegfelvonulás volt, szóval alapvetően semmi másra nem emlékszem).

We weren’t really stressed about getting ready for the trip either. I think I might have spent around an hour to quickly scroll through the never-ending list of both “must-see” and non-touristy sights, and I marked everything that sounded exciting on Google Maps. Neither of us likes over-planned trips, so we decided to just go with the flow, explore the city, and use the map full of little stars as a reference point in case we don’t know what to do.

Nem túloztuk el a felkészülést sem. Egy röpke órát töltöttem azzal, hogy felkutattam a “kötelező látnivalók”, no meg a kevésbé turistás érdekességek végeláthatatlan listáját, majd minden izgalmasnak tűnő dolgot bejelölgettem a Google Mapsen. Egyikünk sem szereti a túltervezett utazásokat, ezért úgy voltunk vele, hogy spontán módon fogunk mozogni, és ott lesz a becsillagozott térkép mint referencia, ha hirtelen nem tudnánk hogy mihez kezdjünk.

Copenhagen sights

On an early Thursday morning we jumped on a plane, and a few hours later we found ourselves strolling around the sleepy streets of Copenhagen. Because we arrived way too early and the check-in into our hotel wasn’t possible yet, we decided to head towards the iconic canal of the capital.

Egy csütörtök hajnalban repülőre pattantunk, és nem sokkal később Koppenhága álmos utcácskáin találtuk magunkat. Mivel túl korán érkeztünk, és a szállásunkra nem lehetett még bejelentkezni, ezért a város ikonikus csatornája felé vettük az irányt.

Despite the fact that Nyhavn means “new port” in Danish, this man-made canal was handed over in 1673. It was the main commercial port of the city, full of merchants, sailors, fishermen, prostitutes, and many other different kinds of people, all minding their own business. Many people who worked here, lived on the upper floors of the houses along the canal, while the ground floors were transformed into pubs. Throughout the centuries quite a few famous people ended up living in this area, such as Hans Christian Andersen, whose residence was in the house under number 67. Today there are only a few historical wooden ships hanging around the canal that preserve the memory of the past. All the houses were renovated, thousands of tourists visit this place every day to take the compulsory selfies and have some overpriced dinner, and most of the Copenhagen tour-boats have their starting point here as well.

Annak ellenére, hogy Nyhavn dánul “új kikötőt” jelent, ezt a mesterségesen kiásott csatornát 1673ban adták át. Kereskedelmi kikötőként kezdte meg működését, és csak úgy nyüzsögtek itt a kofák, tengerészek, halászok, prostituáltak, és mindenféle egyéb népek. A csatorna mentén található házak felső emeletei a kikötőben tevékenykedő emberek számára nyújtottak otthont, míg a földszinten többnyire kocsma üzemelt. Az évszázadok folyamán aztán számos híres ember is élt itt, mint például Hans Christian Andersen, aki a 67es szám alá tért haza minden nap. Ma már csak néhány ócska hajó idézi fel a korabeli hangulatot, ugyanis a csatorna mentén található házakat felújították, mindefelé turisták ezrei hömpölyögnek, hogy szelfit készítsenek, és túlárazott vacsorát fogyasszanak, illetve a városnéző hajók is mind innen indulnak.

Nyhavn, Copenhagen

After wandering around the canal for a while, we headed back towards our hotel via Strøget, Copenhagen’s big shopping street. This street looks like the famous Váci street in Budapest, but multiplied by five, the Mariahilfer Straße in Wien, or the Corso Italia in Pisa. There are lots of shops and cafes everywhere, and you can buy clothes, shoes, postcards, fridge magnets, Lego, or basically anything you would want to buy on a shopping street. The shop that aroused our interest was Fona, a danish electronics company, which in my opinion looked like the combination of the German Media Markt and the English HMV. While Will dived into the world of speakers, TVs, keyboards, consoles and video games (and realised, that everything is much more expensive than in London), I explored the music department, and within that the metal section especially. This was in a big room, completely separated from the other genres, the music was loud, and every album from every possible Nordic metal band was sitting there in alphabetical order. I left the store with all the Deathstars CDs released up until that day.

Miután kibámészkodtuk magunkat, Koppenhága Strøget nevű sétáló- és bevásárlóutcáján indultunk vissza a szállásunk felé. Ez az utca kb. olyan, mint a budapesti Váci utca megötszörözve, a bécsi Mariahilfer Straße, vagy a pisai Corso Italia. Van itt mindenféle bolt meg kávézó, lehet kapni ruhákat, cipőket, képeslapot, hűtőmágnest, Legót, egyszóval a határ a csillagos ég. Ami itt leginkább felkeltette az érdeklődésünket, az egy Fona nevű elektronikai szaküzlet, ami engem a német Media Markt és az angol HMV keverékére emlékeztetett. Míg Will elmerült a hangszórók, TVk, billentyűzetek, játékkonzolok, illetve videojátékok világában (és megállapította, hogy itt biza minden sokkal drágább, mint Londonban), addig én felfedeztem a zene részleget, azon belül is a metál szekciót, ami egy órási szobában kapott helyet teljesen leválasztva a többi zenei stílustól, bömböltek a hangszórók, és kivétel nélkül minden északi metálzenekar albumai itt csücsültek betűrendbe sorolva. A boltból végül a Deathstars összes eddig megjelent CDjével távoztam.

Fona.dk
(Source: www.fyens.dk)

There is this Hungarian proverb saying “who gets up early, finds gold” (the English counterpart being “early bird gets the worm”). Well, in my opinion, “who gets up early, is tired all day long”. Not sure who came up with this gold thing, but I am pretty sure it is not true. Unless you are the one who is selling coffee for other people. Because neither the afternoon nap, nor the coffee for 8 pounds helped us in regaining our energy, we decided that instead of the serious sightseeing activities we will pay a visit to Ruben og Bobby, the arcade barbershop I already wrote a blog post about.

Egyébként szerintem az “Aki korán kel…” kezdetű mondás úgy folytatódik, hogy “…egész nap fáradt”. Nem tudom ki találta ki ezt az arany dolgot, de tuti nem igaz, legfeljebb akkor ha te árulod a kávét másoknak. Mivel sem a délutáni pihenő, sem pedig a 8 fontos kávé nem segített abban, hogy magunkhoz térjünk, ezért a komoly városnézős projekt helyett inkább a Ruben og Bobby nevű retró játékbolt és egyben fodrászüzlet felé vettük az irányt, melyről egy külön blogbejegyzés született, és itt lehet elolvasni.

Ruben og Bobby Copenhagen

Not long before closing time we finally managed to leave the retro game shop, and we accidentally ended up in the neighbouring graveyard called Assistens Kirkegård. Besides the fact, that many famous people were buried here, this graveyard is considered to be Nørrebro district’s most significant green-space. To be honest, initially we thought we are in a big park, and we only started noticing the headstones sitting next to the old tree trunks or under the thick bushes much later. This graveyard was established in 1760 after the churchyards in the city centre became quite crowded. Initially, this was a burial site for the poor, but later on many famous people, such as Hans Christian Andersen or Niels Bohr were buried here.

Nem sokkal zárás előtt jöttünk el a játékboltból, és egészen véletlenül az Assistens Kirkegård nevű temetőbe tévedtünk. Amellett, hogy sok híres embert kísértek itt utolsó útjára, ez a temető egyúttal a Nørrebro negyed egyik legfontosabb zöldövezetének számít. Nekünk eleinte le sem esett, hogy temetőben sétálunk, mert a hely tényleg inkább parknak néz ki. A síremlékek többnyire egészen picik, és a fák tövében, vagy a bokrok dús ágai alatt bújnak meg. Ezt a temetőt 1760ban alapították, miután a központi templomkertek kissé túlnépesedtek. Eredetileg ez volt a szegények temetője, később aztán egyre több híres ember, köztük Hans Christian Andersen és Niels Bohr is ide lett örök nyugalomra helyezve.

Assistens Kirkegård

Assistens Kirkegård

Assistens Kirkegård

Assistens Kirkegård

Assistens Kirkegård

Assistens Kirkegård

We started to feel extremely hungry, so we decided to look for a place to have dinner. Soon I got very suspicious about the fact that I won’t really like the food in Copenhagen. Apparently people there only eat fish and pork, or at least these two were the only options on most of the menus, and besides the limited selection the prices started around 170-200DKK (which is around £20). We even popped in to Torvehallerne, which is a food market with around 60 stalls, hoping that we will find something we actually like. Well, we didn’t. But to be honest, I am not a foodie, and for me the concept of “gourmet food specialty” is a synonym for “expensive and bad”. This is how we ended up – please don’t laugh – in McDonald’s.

Mivel nagyon megéheztünk, ezért úgy döntöttünk, hogy valami vacsorázóhely után nézünk. Nekem gyanús kezdett lenni, hogy táplálékszerzés szempontból nem leszek valami elégedett Koppenhágával, úgyanis úgy tűnt, hogy itt mindenki csak halat és disznót eszik. Legalábbis csak ilyen ételek voltak minden étlapon ami szembe jött, és emellett minden 170-200DKK, azaz kb. 20 font fölött kezdődött. Még a Torvehallerne nevű vásárcsarnokba is benéztünk, abban reménykedve, hogy a 60 különböző “finomságokat” áruló standból csak lesz egy olyan, ami végre tetszeni fog. Hát nem volt. Valahogy számomra a gourmet ételkülönlegesség a “drága de legalább rossz” szinonímája. Így kötöttünk ki – és most ne röhögjön senki – a McDonald’sban.

After dinner we wanted to visit Floss Bar, which is a punk-rock pub from the 80s in the heart of the old town. Because the place is very tiny, smoking is permitted inside, and it was full of people, we decided to head towards The Log Lady Cafe instead, to quench our thirst caused by the chicken burger with some nice local ales. What’s very special about this Twin Peaks atmosphere pub is the fact that the only light sources are candles. This way all the customers can chill in the semi-darkness, enjoy their drinks, and be unsuspicious when they are attacked by a one meter tall cactus. Yes, that was me.

Vacsora után a Floss Bar nevű helyre szerettünk volna ellátogatni, ami egy 80as évekből származó punk-rock kocsma Koppenhága belvárosában, de mivel a hely nagyon pici, lehet odabent dohányozni, és általában dugig van emberekkel, végül úgy döntöttünk, hogy inkább a közelben levő Twin Peaks hangulatú kávézó-kocsmában öblítjük le némi helyi sörrel a korábban elfogyasztott csirkeburgert. Ezt a helyet The Log Lady Cafe-nak hívják, és az benne a különleges, hogy odabent az egyedüli fényforrás egy tucat gyertya, így mindenki félhomályba burkolózva kortyolgathatja az italát. Meg boríthatja magára a méteres kaktuszt. Igen, ez én voltam.

The Log Lady Cafe

Being tired, a bit frozen and with our stomach full of beer, we headed back to our hotel to regain some energy for the excitements awaiting for us next day.

Sörrel a hasunkban, kissé fáradtan és eléggé megfagyva visszavonultunk a szállásunkra, hogy energiát gyűjtsünk a következő nap izgalmainak a befogadására.

Route // Útvonal:

5 Comments

      • Avatar

        shutteringthrulife

        I will keep an eye out for the next post. Do you use a tripod on any of your travel adventures? If you did, I was curious of the size and style of tripod and mount you use. I have a nice tripod and mount, but they are not for trekking around town. I need a small but sturdy tripod and mount that will get the job done without breaking my back.

        • Avatar

          Csilla

          Unfortunately, I don’t have a tripod yet. 🙁 I have the exact same problem you just mentioned, and even without a tripod I feel like a pack-donkey every time I travel. I was thinking to maybe get a GorillaPod, but I am not really sure.

          • Avatar

            shutteringthrulife

            A GorrillaPod is definitely something I will have in the near future. I’ve been in too many situations where this would have been handy to have. Every photographer should have one along with a regular tripod and mount.

Leave a Reply

Your e-mail address will not be published. Required fields are marked *

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.