Wayfaring Londoner

doesn't bite

Canterbury Cathedral
Canterbury Cathedral

Exploring Canterbury

| 2 Comments

Canterbury Cathedral

Let’s jump back in time till march this year. It was a beautiful, mainly sunny spring weekend, when Will and I decided to visit Canterbury. We heard a lot about the importance of this place from both historical and religious point of view (Canterbury Cathedral, Archbishop of Canterbury), but neither of us had been here before. This is why it was about time to pay a visit.

Ugroljunk vissza egy kicsit az időben, mondjuk márciusig. Egy szép, többnyire napsütéses hétvégén úgy döntöttünk Willel, hogy ellátogatunk Canterburybe. Mivel sokszor hallottunk már erről a helyről mindenféle történelmi és vallási vonatkozásban – canterburyi apátság, canterburyi érsek, stb. – viszont még egyikünk sem járt itt, arra gondoltunk, épp ideje ellátogatni.

Canterbury is a city southeast from London, sitting on that protruding part of the island where most of the ferries arrive from France. If I remember correctly, it took us just over an hour to get there, but to be fair, we had the advantage of coming from South-London. The city lies on the river Great Stour, and gives home to the famous Canterbury Cathedral, the ruins of St. Augustine’s Abbey, a Norman castle, and many other interesting things you won’t have enough time to explore within a day. I mean, you could have a chance to do so if none of these places would close at 5pm, because the place itself isn’t very big. The only meaningful thing you can do after the magical closing time is to find a pub and choose your beer. But let’s see what we managed to explore within a day.

Canterbury Londontól dél-keletre található a szigetnek abban a kissé kiugró csücskében, ahova a kompok is érkeznek Franciaországból. Vonattal, ha jól emlékszem, talán egy bő óra lehetett az út, mondjuk az is igaz, hogy mi eleve dél-Londonból indultunk. A város a Great Stour folyó mentén fekszik, és itt található a híres canterburyi katedrális, a canterburyi apátság, egy normann vár, meg rengeteg egyéb érdekesség, aminek a felfedezéséhez (így utólag bevallom) nem elég egy nap. Mármint lehet hogy elég lenne, ha a kocsmákon kívül nem zárna be minden 5kor, mert egyébként a hely meglehetősen kicsi és könnyen bejárható. No de lássuk, mi mire jutottunk egy nap alatt.

Canterbury Great Stour River

Coming from the direction of the Canterbury West train station, within a few minutes you’ll bump into the river Stour and the Westgate Gardens. Because this area was a public garden since the medieval times, it is considered to be England’s oldest park. The 200-year-old Oriental plane tree in the middle of the garden is believed to be the oldest specimen in the country, and according to the rumours, its trunk has engulfed a metal seat which once encircled it. The beautiful Victorian Tower House next to the tree once belonged to the Williamson family, but nowadays it serves as the Lord Mayor’s office headquarter.

A Canterbury West állomást elhagyva az ember perceken belül a Stour folyóba és a mellette húzódó Westgate Gardens nevű parkba botlik. Mivel ez már a középkorban is zöldövezet volt, Anglia legrégebbi parkjaként tartják számon. Itt található az a 200 éves platánfa, ami megintcsak az ország legidősebb példánya lehet és a szóbeszéd szerint a törzse teljesen bekebelezte az őt körülvevő fémkeretet. A fa közelében egy gyönyörűszép viktoriánus ház áll, melyben eredetileg egy Williamson nevű család lakott, később viszont a polgármesteri hivatal székhelye lett.

Canterbury Westgate Gardens

Canterbury Westgate Gardens

Canterbury Westgate Gardens

Caterbury Cat

Next to the river we found the remains of the old city wall, which once surrounded Canterbury.

A folyó mentén sétálva rátaláltunk a régi városfal maradványaira. Ez a fal annak idején Canterburyt teljesen körülvette.

Canterbury Old City Wall Ruins

The only way to approach the city centre from this side of the city is to walk through Westgate Towers, which is England’s largest surviving medieval city gate. It seems to me that Canterbury wants to own a collection of extremities, such as oldest park, oldest plane tree, largest medieval gate, etc. Unfortunately, I haven’t had a chance to take a proper close-up photo of the gate, because due to the roundabout in front of it, all my attempts ended up being photobombed by buses and other large vehicles. Below you can see a picture of it from the side, together with the already mentioned wall ruins.

Ebből az irányból megközelítve a központba egyedül a Westgate Towers nevű középkori kapun áthaladva lehet bejutni. Úgy tűnik, ez a legek városa, mert a legrégebbi park és a legöregebb platánfa mellett ez Anglia legnagyobb, ma is épségben lévő városkapuja. Sajnos normális szembefotót nem sikerült lőni róla, ugyanis a mellette található körforgalom miatt állandóan benne volt a képben néhány busz meg egyéb hatalmas jármű, viszont itt van egy kép kissé oldalról, az imént említett falrészlettel együtt:

Canterbury Westgate Tower

If you walk through the gate, you’ll find yourself on the High street, which looks like the Váci street in Budapest or Oxford street in London, but it’s much smaller. Despite the fact that there are lots of cafés, restaurants and shops everywhere, we were mainly interested in the so-called charity shops, where people can donate their old or unused stuff. Volunteers clean, categorise and price these items, and anyone who comes around can buy them. The income is then given to charitable organisations, such as Age UK, Cancer Research, or Animal Welfare. Most of the stuff in these charity shops is very cheap, and often not too useful either, but every now and then you can find some unbelievable things. This happens when neither the donating person, nor the volunteer worker has any idea of the real value of the items in question. The charity shops in small English towns are usually much more interesting than the ones in London, because many elderly and at the same time wealthy people live outside of London, who seem to enjoy the regular home clear-out in order to get rid of the unnecessary stuff they accumulate. Most charity-shop addicts attack the clothes-shoes-bags section in the hope of finding unworn big brands, however, we are more interested in the CD-DVD-book-pottery section.

A kapun áthaladva a látogató azonnal Canterbury sétálóutcáján találja magát. Olyan ez mint a Váci utca, vagy az Oxford street kicsiben: tele van kávézókkal, éttermekkel és boltokkal. Nekünk leginkább az úgynevezett charity shopok, azaz adományboltok szokták felkelteni az érdeklődésünket. Ezek úgy működnek, hogy az emberek idehordják a mindenféle megunt vagy nem használt cuccaikat, a boltban dolgozó önkéntesek pedig rendszerezik, beárazzák, és bárki aki ide téved megvásárolhatja. A bevételt jótékony célra fordítják, mint például idősgondozás, rák-kutatás vagy állatmenhelyek támogatása. Ezekben a boltokban általában minden nagyon olcsó, és rengeteg a kacat, viszont néha hihetetlen dolgokat lehet találni, ami általában olyankor fordul elő, amikor sem az adományozónak sem pedig az önkéntesnek nincs fogalma az adott tárgy igazi értékéről. A vidéki kisvárosokban az adományboltok általában sokkal izgalmasabbak, mint Londonban, mivel itt több a jómódú idős angol, akik valamiért szeretnek rendszeresen nagytakarítani és leselejtezni. Sok vásárló leginkább a ruha-cipő-táska részleget támadja le annak reményében, hogy hozzájuthat márkás de ritkán viselt darabokhoz. Minket ez kevésbé vonz, úgyhogy mi általában a CD-DVD-könyv-cserép vonalra esküszünk.

The High Street crosses another branch of River Stour, where we stopped for a moment to enjoy the view. While looking at the buildings and taking photos, we had a chance to witness how a drunken and quite unstable English group pays for the historical boat trip, after which they all manage to climb into the boat without capsizing it. I don’t think they remember much from what they heard during the trip, but they seemed to have a lot of fun for sure.

A sétálóutca a Stour folyó egy másik ága fölött halad át. Itt bámészkodva szemtanúi lehettünk annak, ahogy egy részeg angol csoport úgy dönt, hogy befizet a történelmi csatornahajókázásra, majd nagyon instabilan ugyan, de végül mindenkinek sikerül belemásznia a csónakba anélkül, hogy az felborulna. Nem vagyok benne biztos, hogy emlékeznek is az itt szerzett ismeretekre, viszont tény, hogy nagyon jól szórakoztak.

Canterbury River Tours

While walking towards the cathedral, we bumped into the Beaney House of Art and Knowledge, a beautiful 19th century building, which is Canterbury’s central museum, library and gallery. If you have more time to spend in this city, you should definitely check it out, because they organise lots of interesting events all the time. We decided to skip it, because we wanted to make sure we have enough time to properly explore the famous cathedral.

A katedrális felé sétálva egyszercsak egy nagyon szép 19. századi épületre lettünk figyelmesek, amiről kiderült, hogy a Beaney House of Art and Knowledge névre hallgat, és itt található Canterbury központi múzeuma, könyvtára, és galériája. Akinek több ideje van a város felfedezésére, nézzen be bátran, mert rendeteg érdekes programot kínálnak. Mi a katedrálist részesítettük előnyben, így hát továbbálltunk.

Beaney House of Art and Knowledge

The Canterbury Cathedral is England’s oldest Christian centre and the seat of the Archbishop of Canterbury, who is the leader of the Church of England and the symbolic leader of the worldwide Anglican Communion. The cathedral was founded in 597 by St. Augustine, who was sent to England by Pope Gregory the Great. Since 1988 it forms part of a World Heritage Site.

A canterburyi katedrális Anglia legrégebbi keresztény központja, no meg az anglikán püspökség székhelye. A katedrálist Szent Ágoston alapította, akit I. Gergely pápa küldött Angliába 597ben. Ezek után nem csoda, hogy 1988ban úgy döntöttek, a kulturális Világörökség részévé nyilvánítják.

The cathedral is very easy to find even without a map, because it is much taller than Canterbury’s other buildings.

A katedrálishoz egyébként borzasztó egyszerű térkép nélkül is odatalálni, mivel sokkal magasabb mint a város többi épülete.

Canterbury Cathedral

Below you can see the gates where visitors buy the tickets and enter the cathedral’s site. The entrance fee for adults is £12, which is quite a good deal considering the fact that the cathedral is massive, you can spend hours here, and on top of that photography is allowed. I am always extremely happy when I know I am free to take pictures, and I find it super frustrating when this activity is forbidden.

A látogatóknak ezen a kapun kell áthaladniuk, no meg jegyet venniük. A felnőttjegy £12, ami nagyon baráti, ugyanis a katedrális hatalmas, órákig lehet bóklászni és nézelődni, és mindezek mellett hagynak hogy azt fotózz ami tetszik meg amit a félhomány megenged. Nem tudom más hogy van ezzel, de én a fotózás lehetőségétől mindig meghatódom, ha viszont közlik, hogy tilos, na én attól a falra tudok mászni.

Canterbury Cathedral

Despite the fact that the cathedral doesn’t look very big from the outside, once you go in it feels gigantic.

Kívülről nézve az embernek még mindig nem esik le, hogy ez az épület biza óriási,

Canterbury Cathedral

Based on the floor plan you can start to have a better idea of the sheer size of this building: the two towers and the Nave that occupy the whole picture above are only a small part of it.

de az alaprajzon jól látható, hogy mi minden van benne. Vagyis a fotót betöltő két torony meg a főhajó az alaprajz egészen kicsi részét képezik.

Canterbury Cathedral Floorplan

The height of the 600 year old Nave is 26.5 metres, which made it difficult to fit into the photos.

A több mint 600 éves főhajó belső magassága 26.5 méter, így aztán egyetlen képbe sem fért bele rendesen.

Canterbury Cathedral Nave

Canterbury Cathedral Nave

Canterbury Cathedral Nave

Canterbury Cathedral Nave

Canterbury Cathedral Nave

If you walk all the way to the end of the Nave, then turn left and walk down the stairs, you’ll find the Martyrdom. This is the exact spot, where the famous archbishop Thomas Becket was murdered by four knights of King Henry II. The disagreement was caused by the fact, that Roger de Pont L’Évêque, the Archbishop of York, along with Gilbert Foliot, the Bishop of London, and Josceline de Bohon, the Bishop of Salisbury, crowned the heir apparent, Henry the Young King, at York. Because this was a breach of Canterbury’s privilege of coronation, Thomas Becket got angry, and excommunicated all three offenders. The news, of course, reached King Henry II, who wanted revenge and said: ‘Who will rid me of this troublesome priest?’. And they got rid of him. Three years after his death he was declared a saint by the Pope, the result of which was that people started talking about miracle-healings, which in turn made the cathedral become a place of pilgrimage and it was necessary to be extended in order for the pilgrims to all fit into the building. This was proper butterfly effect, I think.

A főhajó végébe érve ha az ember balra fordul, majd lemegy a lépcsőn, akkor ott találja a Martyrdomot. Ez az a hely, ahol II. Henrik király parancsára 4 lovag meggyilkolta Thomas Becket érseket. Az egész galibát az okozta, hogy Roger de Pont L’Évêque, York érseke, Gilbert Foliot londoni püspök, illetve Josceline de Bohon salisburyi püspök összebeszéltek és mutyiban trónörökössé koronázták Henrik angol királyi herceget (II. Henrik második törvényes fiát), de nem Canterburyben, hanem Yorkban. Ezzel pedig megszegték azt az akkori szabályt, miszerint trónörököst kizárólag Canterburyben lehet megkoronázni. Thomas Becketet ez annyira felbosszantotta, hogy mind a három szabálysértőt kiközösítette az egyházból. Az eset persze II. Henrik fülébe jutott, aki haragjában felbujtotta lovagjait, hogy álljanak bosszút. Állítólag valami olyasmit kérdezett, hogy “Ki szabadít meg engem ettől a féktelen paptól?”. És megszabadították. Három évvel a halála után a pápa szentté avatta, ami azt eredményezte, hogy az emberek különböző csoda-gyógyulásokról kezdtek beszélni. Emiatt aztán a katedrális komoly zarándokhely lett, és ennek következtében pedig hozzá kellett még toldani, hogy a sok zarándok mind beférjen. Ezt nevezem én pillangó hatásnak.

Canterbury Cathedral Martyrdom

Canterbury Cathedral Martyrdom

If you reach the end of the Nave, but for some reason you don’t turn left, you’ll find yourself at the Pulpitum Crossing, which leads from the Nave to the Quire. Above the crossing there is the 500 year old and 76 metres high Bell Harry Tower, which is the cathedral’s middle tower.

Ha a látogató valamilyen oknál fogva nem tér le balra a Martyrdom felé, hanem továbbhalad egyenesen előre, akkor egy átjárónál találja magát, ami a főhajóból vezet a kórus felé, és fölötte található az 500 éves és 76 méter magas Bell Harry Tower névre hallgató harangtorony, ami kívülről nézve a katedrális középső tornya.

Canterbury Cathedral

Canterbury Cathedral

The Quire is much younger than the other parts of the cathedral, because it was rebuilt after the disastrous fire in 1174, and it is the first Gothic building in the UK. To this day this is the place where most services and ceremonies take place.

A kórus valamivel fiatalabb mint a katedrális többi része, ugyanis az eredeti épületrész az 1174es hatalmas tűz során leégett. Gótikus stílusban épült újra, és ezáltal lett Anglia legelső gótikus épülete. A különféle templomi szertartások mind a mai napig itt zajlanak.

Canterbury Cathedral

The Trinity Chapel is right behind the altar. This is where Thomas Becket’s shrine stood until 1540, when King Henry VIII ordered the destruction of the remains of the beloved archbishop. Many of the windows are filled with wonderful 800 year old stained glass showing some of the miracles that took place after the death of Thomas Becket.

A Trinity kápolna közvetlenül az oltár mögött található. Itt őrizték Thomas Becket földi maradványait 1540ig, amikoris VIII. Henrik parancsára a síremléket megsemmisítették, a csontokat pedig elégették. A kápolna 800 éves kristályüveg ablakai a Thomas Becket halála után tapasztalt csodákról szóló történeteket ábrázolják.

Canterbury Cathedral

The cathedral has a total of 1200 square metres of stained glass windows, which makes it England’s largest collection of early medieval stained glass. This requires serious attention and constant maintenance, which gives work for eight full time conservators and glaziers. By the way, the cathedral has 300 employees in total, and the building’s daily maintenance cost is £18,000. The visitor income only covers one third of this amount! But let’s see a few of these famous windows.

A katedrális egyébként összesen 1200 négyzetméternyi kristályüveg ablakkal rendelkezik, ennek köszönhetően pedig itt található Anglia leggazdagabb kora-középkori kristályüveg gyűjteménye. Ez persze komoly figyelmet és állandó karbantartást igényel, ami nyolc teljes állású kristályüveg restaurátornak ad munkát. Amúgy összesen 300 ember dolgozik itt, és az épület fenntartási költsége napi £18,000ba kerül. A belépőjegyek ára ennek az összegnek csak az egyharmadát teszi ki. No de lássunk néhány ablakot.

Canterbury Cathedral

Canterbury Cathedral

Canterbury Cathedral

The Crypt dates back to the 11th century, and it is located under the Quire. Theoretically, this is the only place within the cathedral where visitors aren’t allowed to take photos, but as I mentioned it earlier, I am not the biggest fan of such regulations. So here’s a picture:

A 11. századi román stílusú kripta a kórus alatt helyezkedik el. Itt elvileg nem lenne szabad fotózni, de mint azt már az előbb említettem, nem rajongok az efféle korlátozásokért, úgyhogy tessék:

Canterbury Cathedral

After exploring all the inside areas, we headed towards the Great Cloister, which used to be the home of a community of monks, but nowadays it only provides constant conservation work for a team of twenty stonemasons.

Miután az összes benti részt felfedeztük, a kolostor felé vettük az irányt, ami annak idején egy szerzetes közösségnek adott otthont, ma viszont 20 kőfaragó-restaurátor számára biztosítja a napi betevőt.

Canterbury Cathedral

Canterbury Cathedral

Canterbury Cathedral

Canterbury Cathedral

Canterbury Cathedral

Despite the fact that in medieval times bathing was seen as an unnecessary luxury, monks were expected to wash at the beginning of each day and before meals. This was much easier thanks to the Romanesque Water Tower built in the 12th century, which stored the water coming in from a spring outside of the city.

Annak ellenére hogy a középkorban a fürdés felesleges luxusnak számított, a szerzetesek körében elvárt volt a rendszeres reggeli, illetve étkezések előtti mosakodás. Ezt az alább látható 12. századi román stílusú víztorony tette lehetővé, amibe vízvezeték szállította a vizet egy Canterburyn kívül eső forrásból.

Canterbury Cathedral

All this walking and looking around made us very hungry, so we left the cathedral and headed towards Tiny Tim’s Tearoom. For some reason all the tearooms outside of London take their 5pm closing time very seriously, so we had to hurry. The thing I find really weird is that having afternoon tea at 5 o’clock is a great British tradition known worldwide, yet you can’t seem to enjoy it outside of your home! Anyway, skipping the always-amazing cream tea wasn’t an option for us. It must have been around 4pm, and the place was packed. Luckily, we managed to catch the last free table. While enjoying my tea, I was observing the other customers around us, and I found the situation quite intriguing and amusing. Everyone was constantly ordering more and more stuff, and it didn’t look like the tearoom was going to close soon. But it was! Just a few minutes before 5 the waiters walked around, collected all the cups and plates, and informed the guests that they will have to pay at the till. They did everything they could to make sure they turn the key in the door lock in time. I am pretty sure they regularly loose a lot of income that ends up in a pub nearby.

Közben a sok mászkálástól és nézelődéstől nagyon megéheztünk, így aztán a katedrálist elhagyva a Tiny Tim’s Tearoom nevű teázó felé indultunk. Mivel Angliában a vidéki teaházak halál komolyan azt gondolják, hogy 5kor zárni teljesen normális, ezért sietnünk kellett. Csak azt nem értem, hogy ez a zárás dolog hogyan hangolható össze a mindenki által ismert 5órai tea fogalmával. No de a lényeg, hogy a jó kis tea-scone-lekvár kombó kihagyása nem jöhetett szóba. Kb. délután 4 lehetett, és a hely dugig volt, de szerencsére sikerült lecsapnunk az utolsó szabad asztalra. Teázás közben kíváncsian szemléltem a többi vendéget, akik kitartóan rendelték az újabbnál újabb finomságokat, és egyáltalán nem úgy nézett ki a dolog, hogy itt rövidesen bezárnak. Pedig de. Pár perccel 5 előtt a pincérek szépen körbejártak, összeszedték az összes bögrét meg tányért, majd közölték a néppel, hogy fizetni már csak a pénztárnál lehet. Azt hiszem mindent bevetettek annak érdekében, hogy sikerüljön időben elfordítani a kulcsot a zárban, ami azért fura, mert oké, hogy nekik is szombat, de így meg valószínűleg rendszeresen jelentős bevételtől esnek el, amit aztán valamelyik szomszédos kocsma zsebel be.

The tearoom, by the way, is one of Canterbury’s most famous haunted places. During the building’s restoration works they found the remains of three children together with the name, date of birth and death of each child. According to the legend, the disturbance of these artefacts woke the ghosts of the children up, and since then they are constantly trying to scare both the employees and the customers of the tearoom. They like to move objects, turn the taps on and off and whisper to the guests. On the top floor of the building there is a dedicated ghost room, where the brave visitors have a chance to read more about the history and the paranormal activities of the place. During our visit we didn’t experience anything unusual or scary, but this could be a possible explanation for the early closing time. Maybe the children’s ghosts break loose only after 5 o’clock!

A teázó egyébként Canterbury egyik leghíresebb kísértetjárta helye, ugyanis az épület felújítási munkálatai során három gyerek földi maradványait találták meg, méghozzá úgy, hogy a fal mögé rejtett táblácskán a nevük, meg a születésük és a haláluk időpontja is fel volt tüntetve. A legenda szerint ez megzavarta a gyerekek szellemeit, és azóta bosszúból folyamatosan kísértenek és mindenfélét kitalálnak annak érdekében, hogy az embereket ijesztgessék. Állítólag rendszeresen elmozgatják a tárgyakat, nyitogatják a csapokat, illetve a vendégek fülébe suttognak. Az épület legfelső emeletén egy berendezett kísértetszoba található, ahol a bátrabb látogatók részletesen is elolvashatják a hely történetét. Mi semmiféle paranormális jelenséget nem tapasztaltunk, de ez talán magyarázatot adhat a korai zárásra. Lehet, hogy a gyerekek szellemei 5 óra után szabadulnak el igazán.

Canterbury Tiny Tim's Tearoom

Canterbury Tiny Tim's Tearoom

After the tea-break we returned to Burgate, the pedestrian street next to the cathedral, that’s full of stunning houses and additional interesting-looking and already closed shops we could only enjoy from the outside.

Teázás után a katedrális mellett húzódó, Burgate nevű sétálóután bóklásztunk, gyönyörködtünk az épületekben, no meg lógattuk az orrunkat a már bezárt boltok kiarakata előtt.

Canterbury

Will was very disappointed when we accidentally bumped into the shop called LevelUp Games and we saw the ‘Closed’ sign on the door. The owner was still there, but he seemed to be already planning his Saturday afternoon, because he told us without any sign of sympathy in his voice that we have to come back the following day. This would have been quite difficult for us, considering the fact that we don’t live in Canterbury. Oh well, next time.

Will különösen bánatos lett, mikor megpillantotta a “Zárva” táblácskát a LevelUp Games bolt ajtaján. Még pont elkaptuk a tulajdonost, aki gondolatban már a szombat délutáni programját tervezgette, emiatt pedig az együttérzés legcsekélyebb jele sem érződött a hangjában, mikor közölte, hogy jöjjünk vissza másnap. Ez ugye elég nehezen kivitelezhető, ha az ember nem Canterburyben lakik. No de sebaj, majd legközelebb.

Walking further along the street, we found the St. Thomas of Canterbury Roman Catholic Church, which was built on the site of a medieval chapel, and keeps those relics of Thomas Becket (a piece of vestment and a piece of bone) that escaped from the burning project of King Henry VIII. In my opinion this wasn’t a very nice thing to do, on the other hand I find the idea of keeping relics and saint body parts a bizarre thing.

Tovább sétálva belebotlottunk a St. Thomas of Canterbury nevű római katolikus templomba, ami egy középkori kápolna helyére épült, és a már korábban említett Thomas Becket azon földi maradványait (egy miseruha darab, no meg egy csont) őrzik itt, melyek sikeresen megmenekültek VIII. Henrik égetési projektje elől. Hozzátenném, hogy szerintem nem volt szép dolog VIII. Henrik részéről ez az akció, ugyanakkor valahol az efféle csont-őrizgetést is bizarrnak tartom.

St Thomas R C Church Canterbury

St Thomas R C Church Canterbury

St. Augustine’s Abbey can be found at the end of the road, very close to the previously mentioned church. This is a Benedictine monastery founded in 598 by the same Augustine, who was sent to England by Pope Gregory I. Its fate was sealed in 1538, when King Henry VIII started dissolving the monasteries. Some sections of the abbey were dismantled, while the rest was converted into a royal residence. These days it is part of a World Heritage site, and the King’s School is operating in the remaining buildings. Obviously, we haven’t had a chance to check it out from the inside, because we got there after the closing time.

A templom közelében találhatóak a St. Augustine’s Abbey nevű bencés rendi kolostor romjai. Ezt ugyanaz a Szent Ágoston alapította, akit annak idején 597ben I. Gergely pápa küldött Angliába. Az apátság sorsa akkor pecsételődött meg, mikor VIII. Henrik 1538ban feloszlatta a kolostorokat. Ekkor az épületet elkezdték lebontani, de egy részét meghagyták, és palotának alakították át. Mára már ez is a világörökség része, a fennmaradt épületben a King’s School nevű iskola működik, mi pedig lekéstük a látogatási időt, mivel 5 óra után sikerült ide tévednünk.

St Augustine's Abbey

St Augustine's Abbey

St Augustine's Abbey

The last sight of our eventful day was the King’s School Shop, which is a skewed 17th century half-timbered building. Originally it wasn’t leaning at all, but the alterations to an internal chimney caused the structure to slip sideways. The attempts to rectify the slippage caused the structure to skew further. Now the building is stabilised internally by a steel frame, so it won’t move further, but it looks quite amusing.

Eseménydús napunk utolsó látnivalója a King’s School Shop nevű, 17. századi, kissé eldőlt állapotban lévő favázas épület volt. Eredetileg nem volt ez ilyen ferde, de a kéményen végzett átalakítási munkálatok eredményeképpen az egész szerkezet oldalra csúszott. Mikor megpróbálták ezt helyrehozni, az épület mégjobban elmozdult. Mára már stabilizálták egy belülre elhelyezett acélvázzal, úgyhogy nem fog tovább dőlni, viszont meglehetősen viccesen néz ki.

The King's School Shop

The truth is, that we immensely underestimated Canterbury from sights point of view, and despite the length of this blog post, we didn’t even see half of the city. If you decide to visit Canterbury, my advice is to try and spend a bit more time here, otherwise you’ll end up like us: you’ll miss many things and you’ll have to come back.

Az a helyzet, hogy Canterburyt rendesen alábecsültük látnivalók szempontjából, és annak ellenére, hogy ez az írás igencsak hosszúra sikeredett, valójában még a város felét sem jártuk be. Úgyhogy ha valaki netán idelátogatós terveket szövöget, akkor több időt érdemes a városra szánni, különben úgy jár mint mi: lemarad egy csomó érdekességről, és kénytelen lesz visszatérni.

2 Comments

  1. De jo kepek ezek is (az elso ketto kulonosen, valami HDR effekt van rajtuk? Tok jo :D) es koszi a tippeket, mi meg nem voltunk de a tearoomot biztos utbaejtjuk, es majd igyekszunk koran reggel odaerni (ahha… en es a koran reggel :D)

    • Haha, hat tettem ra gradient filtert, hogy a felhok jojjenek ki jobban, es azon kivul megtoltam egy picit a saturationt meg a clarityt. Es ennyi. 🙂
      Canterburyre amugy tenyleg egy egesz hetveget erdemes szanni. Egy nap eleg rohanas. 🙂

Leave a Reply

Required fields are marked *.