Wayfaring Londoner

doesn't bite

5 Activities in Taman Negara

5 Activities in Taman Negara

| 1 Comment

5 Activities in Taman Negara

If I would have to name my absolute favourite place out of all my travels up until now, I would say Taman Negara straight away. In retrospect, I think I could spend months or even years there. Nonetheless, Will and I had only two days to explore the area. Based on our experiences, let’s see what people can choose to do here by themselves, without a tour guide, almost for free.

Ha eddigi utazásaim közül meg kellene neveznem az abszolút kedvenc helyemet, akkor gondolkodás nélkül a Taman Negarát választanám. Utólag belegondolva, hónapokat vagy akár éveket is el tudnék itt tölteni, ehhez képest pedig csak két nap állt rendelkezésünkre, hogy bejárjuk a környéket. No de lássuk mit lehet itt kezdeni önállóan, idegenvezető nélkül, szinte ingyen.

The List // A Lista

  1. Hike to Bukit Teresek // Túrázz a Bukit Teresek csúcsra
  2. Enjoy the View from the Canopy Walkway // Élvezd a kilátást a lombkorona sétányról
  3. Swim at Lubok Simpon // Csobbanj egyet Lubok Simponnál
  4. Find the Naughty Monkeys // Keresd meg a csintalan majmokat
  5. Visit a Hide // Látogass el egy magaslesre

1. Hike to Bukit Teresek // Túrázz a Bukit Teresek csúcsra

Bukit Teresek is a 344m high hilltop 1.7km away from the Mutiara Taman Negara Resort. The distance seems to be short, but the regular stops caused by looking around, taking photos and trying to survive in the tropical heat make the progress significantly slower. Once you reach the viewpoint, you can enjoy the breathtaking panorama: on a clear day you can even see Gunung Tahan, the highest point in Peninsular Malaysia.

Bukit Teresek egy 344m magas domb 1.7km-re a Mutiara Taman Negara üdülőhelytől. A távolság rövidnek tűnik ugyan, de a mászást jelentősen lelassítja a nézelődés, fotózás, no meg a párás hőség. A csúcsra érve lélegzetelállító panoráma vár a fáradt népekre: tiszta idő esetén még Gunung Tahan, a Maláj-félsziget legmagasabb hegycsúcsa is látszik innen.

Because the official guided tours leave around 9am, we decided to depart much earlier in order to avoid the loud groups. After leaving our hut, we turned to the right and plunged into the depths of the rainforest full of tall trees and long creepers. The path is very easy to follow: you have to walk either on a wooden footbridge and staircase system or on the roots of the trees.

Mivel a hivatalos, vezetett túrák 9 körül indulnak el, mi jóval korábban nekivágtunk, hogy megelőzzük a zajos csoportokat. Házikónkból kilépve jobbra fordultunk, és belevetettük magunkat a fák és liánok sűrűjébe. Az útvonal nagyon egyszerűen követhető, néhol fapallókon és -lépcsőkön kell végigmenni, máshol pedig a fák gyökerei segítik a haladást.

Walkway towards Bukit Teresek

Walkway towards Bukit Teresek

Walkway towards Bukit Teresek

Walkway towards Bukit Teresek

Tree with giant roots

Tree with giant roots

Walkway towards Bukit Teresek

Walkway towards Bukit Teresek

Walkway towards Bukit Teresek

Walkway towards Bukit Teresek

Because there wasn’t a single soul around us, we could enjoy the sounds of the jungle without being disturbed by anyone. One of the most distinctive sounds in Taman Negara is the tireless hoot of the Indian Cuckoo: it always starts the sentence with a deep voice and finishes it high-pitched. Cuckoos tend to form a choir by singing at the same time and making the whole forest echo.

Mivel egy árva lélek sem volt körülöttünk, zavartalanul élvezhettük a dzsungel hangjait. Ezek közül is talán az egyik legjellegzetesebb az indiai kakukkok fáradhatatlan huhogása: mély hangon kezdenek, a mondat végét pedig “felkanyarítják”. Mindezt kórusban nyomják és az egész erdő visszhangzik tőlük.

Indian Cuckoo

Indian Cuckoo (Source: http://lazy-lizard-tales.blogspot.co.uk/2011/07/passers-by-distracted-by-swinging.html)

Additionally, you can also hear the part of the cicadas. These almost-invisible little “bastards” make the rainforest sound like the surgery of thousands of busy dentists without a single empty slot in their schedule. Initially, you can’t really tell what is it that bothers you and you only realise the root cause of your annoyance once the cicadas go quiet for a moment. By the time you would sigh of relief, they recommence.

A kakukkok énekére rátevődik a kabócák szólama. Ezek a szinte láthatatalan kis “rohadékok” olyan hangot adnak ki, mintha az esőerdőt hirtelen többezer, szabad időpontokkal egyáltalán nem rendelkező fogorvos lepte volna el. Eleinte fogalmad sincs, hogy mi a bajod, és csak akkor jössz rá a titok nyitjára, mikor pár pillanatra abbahagyják a zajongást. Mire fellélegeznél, újrakezdik.

Cicada

Cicada

While you walk around the forest, you’ll also notice a very loud sizzling-cracking noise. It sounds exactly like the exploding candy eaten with open mouth. We spent quite some time looking for the source of this sound before Will managed to work out the secret: massive termite-armies were walking around us, chewing and carrying stuff. They were flowing through the gates of their giant termite castles like the slaves of the old roman cities. The workers are the smaller ones, their duty is to collect food. The soldiers, on the other hand, are twice as big and their job is to protect the workers by lining up around them as a wall. During the hike people have to pay serious attention to the termite-carpets, because stepping in between these creatures can be a painful experience.

Az erdőben sétálva gyakran hangos recsegő-sistergő hangokat is lehet hallani. Valami olyasmit, mint amikor tátott szájjal eszed a robbanócukorkát. Ennek a hangnak is nyomoztuk egy ideig a forrását, aztán egyszercsak Will megfejtette: hatalmas termesz-seregek jöttek-mentek, rágtak és cipeltek. Úgy özönlöttek ki meg be a nagy termeszvár kapuin, mint annó a rabszolgák a régi római városokban. A dolgozók kisebb termetűek és feladatuk az élelemszerzés. Körülöttük a majdnem kétszerakkora katonák sorfalat állva őrködnek. Túra közben szemmel kell tartani ezeket a termesz-szőnyegeket, mert véletlenül közéjük lépni valószínűleg nagyon fájdalmas tapasztalat lenne.

Termites

Termites

Termites

Termites

Termite Castle

Termite Castle (Photo by Will)

This rainforest is home for several large mammals, such as elephants, tigers, leopards and wild boars. They are all roaming freely, which means that theoretically they can approach you on the walkway at any point in time. Fortunately, they prefer to avoid the places visited by people. If your only reason for coming to Taman Negara is to see these creatures, then you chose the wrong place. However, it is highly likely that you meet lots of colourful butterflies who will happily land on your skin in order to lick some sweat-drops off.

Az esőerdő rengeteg nagytesű állat otthona: élnek itt elefántok, tigrisek, leopárdok és vaddisznók. Mind szabadon mászkálnak, és oda mennek ahova csak akarnak, így elméletileg bármikor bámelyik szembejöhet a sétányon, de szerencsére van annyi eszük, hogy inkább elkerülik az emberek által frekventált helyeket. Szóval ha valaki kifejezetten azért látogat el ide, hogy ezeket az állatokat lássa, akkor rossz helyen jár. Cserébe viszont rengeteg színes pillangó röpköd mindenfelé, és előszeretettel landolnak az ember bőrén, hogy lenyalogassák róla az izzadtság cseppeket.

Royal Assyrian butterfly

Royal Assyrian butterfly

Charaxes bernardus butterfly

Charaxes bernardus butterfly

Blue Jay Bitterflies

Blue Jay butterflies

The other very frequent creature is the spider. You’ll see many different types: tiny or giant, long- or short-legged, with round or elongated abdomen. Their common characteristic is that they always manage to choose the most inconvenient place for building a net, so if you’re not careful, you’ll walk into it straight with your face.

A másik nagyon gyakori élőlény a pók. Van belőlük mindenféle: apró vagy böhömnagy, hosszú- vagy rövidlábú, gömbölyű vagy hosszúkás potrohú. Közös tulajdonságuk, hogy a lehető leglehetetlenebb helyekre feszíti ki a hálóikat, így a figyelmetlen ember simán belesétál arccal.

Taman Negara Spider

Spider

Taman Negara Spider

Spider

Taman Negara Spider

Spider

After a few hours of exploring and taking photos, we finally reached the first look-out that has a panoramic view towards the Tembeling river. It’s only “towards” because the thick greenery prevents people from seeing the water.

Pár óra bóklászás, fotózás után elértük az első kilátót. Innen a Tembeling folyó irányába lehet bámészkodni. Azért csak az irányába, mert magát a folyót a sűrű lombkoronák teljesen eltakarják.

The view of Sungai Tembeling

The view towards the river Tembeling

From here the peak of the Bukit Teresek hill can be reached within 10 minutes.

A Bukit Teresek csúcsig már csak további 10 percet kell sétálni.

Bukit Teresek

Bukit Teresek

If you decide to do this hike, make sure to pack a big bottle of water and some lifesaver snacks because you won’t find any shops or diners in the rainforest. If you are thirsty or your blood-sugar level drops and you don’t have any supplies with you, the trip is going to turn into a very unpleasant experience!

Aki nekivág ennek a túrának, mindenképpen pakoljon a hátizsákjába egy jókora palack vizet és némi életmentő harapnivalót, mert az esőerdőben nincsen semmiféle kisbolt vagy útszéli büfé, és ha az ember szomjas, netán a vércukorszintje bukik alá, akkor az elég kellemetlen!

2. Enjoy the View from the Canopy Walkway // Élvezd a kilátást a lombkorona sétányról

Canopy Walkway

Canopy Walkway (Photo by Will)

This famous canopy walkway hangs 40m above ground level and it is 530m long, which makes it the longest treetop walk in the world. Despite the fact that it’s built along the path towards Bukit Teresek, we decided to stop and check it out on our way back from the hill. The reason for this was that when we first caught a glimpse of the canopy walkway, there was a group of at least 30 kids walking through it and making the whole structure swing like mad. By the way, I have no idea how did they manage to get there before us, since we left way earlier than any of the groups.

Ez a híres lombkorona sérány 40m magasságban lóg és 530m hosszú, ami azt jelenti, hogy a leghosszabb a világon. Annak ellenére, hogy a Bukit Teresek csúcsra vezető út mentén található, mi úgy döntöttünk, hogy inkább a visszaúton látogatjuk meg, ugyanis mikor először megpillantottuk, épp egy kb. harminc főből álló gyerekcsoport vágtatott rajta végig, aminek következtében becsületesen lengett. Azt mondjuk nem értem, hogyan kerültek oda, mivel mi jóval a szervezett csoportok előtt indultunk el.

We bought our tickets for 5 ringgit each from some men relaxing in hammocks around the canopy walkway.

A belépőjegyet függőágyakban sziesztázó helyi bácsiktól vásároltuk meg és 5 ringgitbe került fejenként.

Canopy Walkway Tickets

Canopy Walkway Tickets

I had a feeling that I’m not gonna be able to walk through it all the way to the end, because I can’t really stand such swinging and unstable structures. I managed to reach the first tree and I gave this project up. Will decided to proceed on his own, while I suffered some mini panic attacks until I managed to crawl back to the starting point. The guards seemed to be quite amused and tried to mock me a bit because of my failure, but I couldn’t care less. I was happy I managed to get off of that thing.

Gyanús volt, hogy nem lesz elég bátorságom végigmenni az egész lomkborona sétányon, mivel nem tűröm jól az efféle lengő dolgokat. Végül csak az első fáig sikerült eljutnom és ott feladtam. Will úgy döntött, hogy továbbmegy, engem pedig a pánik kerülgetett amíg sikerült valahogy visszamásznom a kiindulóponthoz. A bácsik persze mosolyogtak a bajuszuk alatt, és szivattak is kicsit, de engem nem érdekelt. Örültem, hogy épségben lejutottam erről a cuccról.

Canopy Walkway

Canopy Walkway (Photo by Will)

Canopy Walkway

Canopy Walkway

According to Will, the most bizarre section of the walkway is the built-in ladder.

Will szerint a sétány egyik legbizarrabb része a beépített létra volt.

Canopy Walkway

Canopy Walkway (Photo by Will)

3. Swim at Lubok Simpon // Csobbanj egyet Lubok Simponnál

Lubok Simpon is a natural pool with crystal-clear water along the Tahan river. It is located only 1km away from the resort, but in the opposite direction from the Bukit Teresek hiking trail.

Lubok Simpon egy kristálytiszta vizű természetes medenceszerű fürdőzőhely a Tahan folyó mentén. A szállástól ez kb. 1km távolságra található, de nem a Bukit Teresek csúcs felé haladó út mentén, hanem ellenkező irányban.

Lubok Simpon

Lubok Simpon

After we left our house and passed by the hotel restaurant and the main building, we found ourselves back in the jungle, surrounded by lots of trees and dense creepers. The wooden walkway and staircase system was less built-up than towards Bukit Teresek, so we ended up stumbling through the roots of the trees more often.

Ahogy elhagytuk a házat és elhaladtunk a vendéglő meg a szállásunk főépülete mellett, a dzsungel megint megnyílt előttünk, és mi belevetettük magunkat a fák és liánok sűrűjébe. Itt is van kiépített fapalló- és lépcsőrendszer, de talán kevesebb, mint a Bukit Teresek felé vezető úton, így sokkal gyakrabban botladoztunk a kiemelkedő gyökerek között.

Jungle Creepers

Jungle Creepers (Photo by Will)

Spikes

Spikes (Photo by Will)

On our way to the swimming spot we met some new creatures:

Út közben újabb jószágokkal találkoztunk:

Taman Negara Squirrel

Squirrel

Taman Negara Damselfy

Damselfly

Many-lined Sun Skink

Many-lined Sun Skink

Despite the fact that we were wearing our bathing suits, once at Lubok Simpon, we didn’t really feel the urge to swim. Don’t get me wrong, there was no problem with the water whatsoever: it was as clear as advertised, it not more. The problem was that we didn’t really want the hassle of getting wet, then trying to dry ourselves while having to get rid of all the sand and small stones stuck to our feet in order to put our socks and shoes back, etc. In the end we decided to just take some photos and relax a bit in the shadow.

Annak ellenére, hogy volt rajtunk fürdőruha, Lubok Simponhoz érve nem éreztünk különösebb késztetést a csobbanásra. A vízzel nem volt semmi baj, tényleg olyan kristálytiszta amilyennek mondják, inkább csak a macerához nem volt kedvünk, hogy a vízből kimászva meg kéne száradni, közben kavicsos lesz a lábunk, amitől valahogy meg kéne szabadulni mielőtt visszahúzzuk a cipőinket. Szóval ilyenek. Úgyhogy inkább csak fotóztunk és megpihentünk kicsit a fák árnyékában.

Lubok Simpon

Lubok Simpon

Lubok Simpon

Lubok Simpon

Because we could see that the path continues further into the forest, we wanted to explore the area a bit more instead of turning back straight away. Suddenly, we found a stone bridge:

Mivel az ösvény tovább folytatódott, úgy gondoltuk, hogy nem fordulunk vissza egyből, hanem továbbsétálunk kicsit. Egyszercsak egy ilyen kőhíd jött szembe:

Taman Negara

Bridge further away from Lubok Simpon

After traversing the bridge we noticed that the path is more and more narrow and the vegetation is thicker and thicker. Soon, I told Will that I don’t really feel that safe anymore, and I’d like to turn back. He, on the other hand, tried to encourage me to continue exploring a bit more, because “everything is so beautiful here!”. As soon as he finished this sentence, something started to move in the bushes. Will stopped and looked towards the direction of the noise, after which he said: “Oh dear!”. At that moment I thought we are dead. I saw my life flash in front of my eyes and I accepted the fact that the next thing he will say is “Tiger!”. After this we’ll end up as premium cat food. I wasn’t right. Instead of all these Will said: “Look! Two wild boars!”. They were staring at us with their heads held up high and they must have said to each other: “Look at these two weirdos! What the heck do they want? Let’s just go!”. After a few moments they jogged away. I think I don’t have to explain why I don’t have any photos of this particular event. Anyway, after meeting the wild boars we turned back!

Ezen áthaladva feltűnt, hogy az ösvény egyre keskenyebb, a növényzet pedig egyre sűrűbb. Kis idő múlva közöltem Willel, hogy én mostmár kevésbé érzem magam bátornak, forduljunk vissza. Ő persze biztatott, hogy nem nem, menjünk még egy kicsit, hát milyen szép itt minden! Ekkor valami vagy valaki mozogni kezdett a bokrok mögött. Will haladt elöl. A zaj hallatán megtorpant, nyújtogatta a nyakát kicsit, nézelődött, majd annyit mondott: “Basszuskulcs!”. Bennem megállt a ütő. Az eddigi életem lepergett a szemeim előtt, és kezdtem beletörődni, hogy a következő felkiáltás az lesz, hogy “Tigris!”. Ezt követően pedig prémium macskaeledelként végezzük. Ehelyett Will azt mondta: “Nézd! Két vaddisznó!”. A két jószág feltartott fejjel állt, bámult minket, valószínűleg azt mondhatták, hogy “Nézd már ezt a két fazont! Mi a fenét keresnek itt? Menjünk inkább!”, majd komótosan elkocogtak. Azt hiszem nem kell magyaráznom, hogy erről miért nincsen fénykép, de a lényeg az, hogy ezután visszafordultunk.

Taman Negara

Massive tree with creepers

Later on, when we told the manager of the resort about our wild boar experience, he showed us a photo taken by some guests at Lubok Simpon two months earlier by some guests . The most interesting part of the photo was an orange-black striped kitty, drinking water from the river. Yep. He must have been very thirsty, so he came down to the river and stood just a few meters away from the people. After slaking his thirst, he disappeared in the forest. This means that I was right: our peaceful little wild boars could have easily been some tigers instead!

Mikor később a hotel menedzserével beszélgettünk és elmeséltük neki a vaddisznós esetet, mutatott egy két hónappal korábbi fotót, amit vendégek készítettek Lubok Simponnál. A kép érdekessége a folyó vizét lefetyelő, narancssárga-fekete csíkos cicamica. Biza. Szomjas volt a jószág, lejött a folyóhoz inni, és ott állt pár méterre az emberektől. Aztán mikor megtöltötte a pocakját vízzel, eltűnt az erdő sűrűjben. Úgyhogy jól sejtettem: a mi békés kis vaddisznóink akár tigrisek is lehettek volna!

Tiger

Illustration purpose only (Source: http://grant-associates.uk.com/projects/endau-rompin-kuala-lumpur-malaysia/)

4. Find the Naughty Monkeys // Keresd meg a csintalan majmokat

Finding the constantly naughty macaques is a relatively easy task, because most of the time they tend to hang out around people, and they are, of course, constantly naughty.

Az állandóan rosszalkodó makákókat viszonylag egyszerű megtalálni, mivel többnyire az emberek közelében tanyáznak, és tényleg állandóan rosszalkodnak.

Macaques

Macaques

When we checked in to the resort, some of the most important warnings were monkey-related, such as not to leave anything on the terrace of the little hut because monkeys are thieves, and not to leave our windows open because we will sleep with monkeys. Additionally, we should hold everything we have in our hands very tightly.

Mikor bejelentkeztünk a szállásra, az általános tudnivalók között szereplő egyik legfontosabb pont az volt, hogy ne hagyjunk semmit a ház teraszán, mert a majmok lopnak, és ne hagyjuk nyitva az ablakokat sem, mert akkor majommal fogunk aludni. Ja meg bármit, ami a kezünkben van és lopható, szorítsunk rendesen.

Our first memorable meet-up with the big monkey-family was on the morning after our arrival. I mean, it was dawn really. That morning the rooftop of our little hut was part of the otherwise constantly changing monkey-highway. Waking up to the noise of at least twenty monkeys landing on the rooftop right above our heads like some giant overripe fruit was quite a unique experience. Because both of us like consider ourselves photographers, we grabbed our cameras and ran outside. After the noisy landing the macaques calmed down, and they were peacefully sitting on our rooftop, on the surrounding trees and in the grass. I started to shoot enthusiastically, but very soon I realised that taking my lens from the air-conditioned room into the hot and moist air will result in condensation. Therefore, the photo session consisted of the following steps: “Monkey, could you please stop moving around? Thank you!” – Click – Wipe – Repeat. Despite this pain, I managed to create some cool images.

Az első igazán emlékezetes találkozásunk a népes majomcsaláddal az érkezésünk utáni reggel történt. Vagyis inkább hajnalban. Aznap a majomautópálya pont a mi házikónk fölött vezetett át, így egészen érdekes tapasztalat volt arra ébredni, hogy a fejünk fölött húzódó tetőn közel húsz majom landol úgy, mint valami túlérett óriásgyümölcs. Fotós lelkületűek lévén, azonnal fényképezőgépet ragadtunk és kirobbantunk az ajtón. A makákók a zajos landolás után lecsillapodtak, és békésen üldögéltek a házunk tetején, a környező fákon és a fűben, én pedig lelkesen fogtam neki a majom-portré sorozatomnak. Akarom mondani, fogtam volna, ha nem azzal szembesülök, hogy a hideg légkondis házból a meleg párás levegőre lépve az objektív folyamatosan bepárásodik. Így aztán a fotózás a következőképpen zajlott: “Majom, ne mind mozogj annyit!” – Katt – Törölget – Megismétel. A szenvedés ellenére azért lett néhány jó kép.

Macaques

Macaques

Macaque

Macaque

The other monkey-attack took place very close to the little shop of our resort. This shop sells mainly chocolate, biscuits, crisps, ice cream and canned drinks. The incident happened when a lady and her son left the shop with a bag full of delicacies. They must have tried to get ready for a hike. The mom wanted to find the key of the house in her bag, so she gave the shopping bag to her son. The monkeys were carefully watching them. The moment the kid got the bag full of food, they jumped off the surrounding trees, grabbed it and ran under one of the houses (all the buildings of the resort stand on short poles). They ripped all the packaging apart and they started eating like they haven’t seen food for at least a week. After they finished everything, they repositioned themselves to a hut-terrace and started sunbathing.

A másik majomtámadás az üdülőhőz tartozó kisbolt mellett történt, ahol leginkább csokit, kekszet, chipset, fagyit és dobozos üdítőket árulnak. Az incidens úgy kezdődött, hogy anyuka kilépett a boltból, zacskóval a kezében. Ebben mindenféle finomság volt, valószínűleg túrára készülhetett. A gyerek szorosan mögötte masírozott. Anyuka ekkor úgy döntött, hogy megpróbálja kikotorni a ház kulcsát a tarisznyája legaljáról, így a bevásárlószatyrot a gyerek markába nyomta. Több sem kellett a majmoknak. Leugráltak az ágakról, kiragadták a szatyrot a gyerek kezéből, és bemenekültek a házikó alá (minden épület cölöpökön áll). Itt aztán szétcibálták az összes csomagolópapírt, és két pofára tömték befelé a kekszet és a chipset, de úgy, mintha egy hete nem ettek volna semmit. Dolguk végeztével aztán átültek az egyik teraszra napozni.

Macaque

Macaque

5. Visit a Hide // Látogass el egy magaslesre

Tahan Hide

Tahan Hide (Photo by Will)

Around the resort there are several different hides positioned very strategically, overlooking some sort of glade, river or feeding spot. Tahan Hide is the closest one to the huts. One evening, after dinner, we decided to give it a go, climb up to the hide and see if we can spot some wild creatures.

Az üdülőhely környéke tele van jól elrejetett magaslesekkel, ahonnan általában valami tisztásra, folyóra vagy etetőhelyre lehet rálátni. A házikókhoz legközelebb eső ilyen les a Tahan Les volt. Egyik este vacsora után úgy döntöttünk, hogy felmegyünk nézelődni, hátha szerencsénk lesz és látunk valami állatot.

Tahan Hide

View from Tahan Hide

For a very long time nothing happened. We almost decided to return to the house and go to sleep when two wild boars ran into the glade from the left hand side. They stopped around the tree, sniffled into the air with their noses held up high, after which they ran away towards the right hand side. Meanwhile, it turned very dark, so we climbed down and tried to find the correct path back to our hut. Suddenly, Will stopped and pointed towards some shadows moving around in the grass: “Look! The monkeys!”. I was nictitating for a while in order to see what the monkeys were doing, because it felt a bit suspicious that monkeys don’t really do any kind of business on the ground after getting dark. And then I realised: they weren’t monkeys! They were the two wild boars we saw earlier from the hide! They were smart and knew that where there are buildings, there are people as well, and where there are people, there is readily available food!

Sokáig nem történt semmi. Már majdnem úgy döntöttünk, hogy elvonulunk aludni, mikor bal oldalról két vaddisznó bekocogott a képbe. A fa mellett aztán megálltak, feltartott orral beleszaglásztak a levegőbe, majd jobb oldalt kiszaladtak a képből. Közben teljesen sötét lett, így lekúsztunk a lesről, megkerestük az ösvényt, és fáradtan bandukoltunk vissza a házunk irányába. Egyszercsak Will valami földön ugráló fekete árnyékokra hívta fel a figyelmemet: “Nézd csak! A majmok!”. Hunyorogtam egy ideig és a majmokat figyeltem, mivel gyanús volt, hogy sötétedés után nem jellemző rájuk semmiféle fűben végrehajtható tevékenység. És ekkor leesett a tantusz. Nem majmok voltak, hanem a két korábban látott vaddisznó. Tudták ugyanis, hogy ahol épületek vannak, ott emberek is lesznek, és ahol emberek vannak, ott biztosan akad könnyen beszerezhető táplálék. Egyszóval kukázni jöttek!

The Map // A térkép

Taman Negara Map

Taman Negara Map

One Comment

  1. Pingback: Malaysia Trip Itinerary | wayfaring londoner

Leave a Reply

Required fields are marked *.